Engedj, hogy visszaviyelek az időben—ez nem csak az első ízlelésem volt a széklettel, hanem egyben az első tapasztalatom is bármilyen formában. Ez egy szó szerinti és átvitt értelemben vett felfedezés pillanata volt. Minden azon az éjszakán történt, amikor előkészültem az első Dirty ATM jelenetemre. Ahogy készültem, és egy anális dugót helyeztem be, hogy hozzászokjak, rájöttem, mennyire új vagyok nem csak a DATM-hez, hanem az anális játékokhoz általában. Nem is sejtettem, hogy még mélyebbre fogok merülni az ismeretlen területeken. Miután megszoktam a dugót, a kíváncsiság arra késztetett, hogy valami még személyesebbet fedezzek fel. Ideges voltam, és az aggodalmam érezhető volt, miközben próbáltam megfogni a székletemet, ami mindig csak feljebb csúszott. Bár kitettnek éreztem magam, eltökélt voltam. Az ujjam mélyre hatolt, és az ideges kuncogások között olyan érzéseket fedeztem fel, amelyekről sosem álmodtam. Minden alkalommal, amikor kihúztam az ujjam, megkóstoltam—először óvatosan, majd bátrabban. Ez nem volt elég, így erősebben nyomtam, és véletlenül kiengedtem egy sugár vizeletet. Meglepő móden felszabadító érzés volt, leomlottak a gátlásaim. Végül az ujjam barna bevonattal került elő, és tudtam, hogy nincs visszaút. Félelemmel és izgalommal keveredve az ujjamat a számhoz emeltem. Ideges nevetés tört fel belőlem, de nem álltam meg. Csak nyalogattam, tisztítottam az ujjamat, élveztem a keserű ízt. Bár kezdetben haboztam, mégis minden pillanatot élveztem. A jelenet szinte hangtalan volt, így szemtanúja lehettél annak, ahogy feldolgozom az ízeket és érzéseket. Ahogy visszamentem az ujammal másodszorra és harmadszorra is, világossá vált—nem csak tűrtem, hanem magamévá tettem. Gondoltam volna akkor, hogy egy év múlva elkötelezett rajongó leszek? Valószínűleg nem, de itt vagyunk. - Serena
